Jelen cikkünkben azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy miként javíthatjuk az eredményeinket a növendéknevelés során egy jól felépített menedzsmenttel és hogyan tudunk a legújabban felmerülő problémákkal megbirkózni.

Nem titok, hogy napjainkban égető a helyzet a fizikai munkát végző telepi alkalmazottak hiányából bekövetkező napi gondok miatt és egyre kevesebb jól felkészült fiatal szakember marad a termelésben a diploma megszerzése után. Ez rányomja a bélyegét a növendéknevelésben elérhető eredményekre is, mivel alig marad idő a mérések elvégzésére és a napi munkafolyamatok ellenőrzésére. Sokszor, ha hibát találunk is, félve jelezzük, mert fennáll annak a veszélye, hogy holnaptól nem lesz, aki elvégezze a napi munkákat. Sajnos nem tudjuk könnyen pótolni a „hamarosan nyugdíjba menő, sokat tapasztalt borjúgondozó asszonyokat, elletősöket”, akik már előre tudják, melyik kisborjúra kell különösebb figyelmet fordítani, hogy ne legyen később probléma vele, és egyértelmű a kolosztrum itatás, a megfelelő higiénia és hőfokok betartásának fontossága.

A teleplátogatásaim során az egyik legtöbbször felmerült kérdés a megfelelő kolosztrum menedzsment. Már nagyon sok fórumon olvashattunk, hallhattunk rengeteg információt, de még mindig nem sikerül ezeket megfelelően átültetni a gyakorlatba, ezzel kockáztatva a kolosztrum itatás sikerességét. A legtöbb, amit megtehetünk a borjúért a kezdeti időszakban, hogy minél hamarabb, minél jobb minőségű kolosztrumot megfelelő mennyiségben, hőmérsékleten, kifogástalan higiéniás körülmények között itatunk.

Miért minél hamarabb? Azért, mert a kolosztrumban lévő immunglobulinok felszívódása a bélfal sejtjein keresztül exponenciálisan csökken az idő előrehaladtával.

1. ábra Antitestek felszívódása a bélfal sejtjein keresztül

A megfelelő minőséget több módon is ellenőrizhetjük. Leggyakrabban Colostometer-t vagy Brix refraktométert használnak a telepeken. A mért értékeket a 2. ábrán látható táblázat szerint tudjuk értékelni, viszont üszőborjú esetében igyekezzünk legalább 22% Brix értékkel (> 60 g/L IgG) vagy zöld jelzéssel rendelkező kolosztrumot itatni.

2. ábra – Kolosztrum minőségét meghatározó értékek

A kolosztrumitatás sikerességét a vérszérum IgG-szintjének vizsgálatával mérhetjük. Cél, hogy a 15 g/L IgG-szintet elérjük. Amennyiben a szérum refraktométerrel történő vizsgálatakor 5,5-6 g/100ml értéket kapunk, ideális eredményt értünk el.  Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azon ismereteket sem, amelyek a vemhesség időszakában történő takarmányozásnak a kolosztrum minőségére gyakorolt hatására vonatkoznak.

A megfelelő mennyiség megállapításánál fontos tudni, hogy a borjú testtömegének 10%-át nyugodtan megitathatjuk egyszerre. Amennyiben kevesebb kolosztrumot itatunk közvetlenül születés után, igyekezzünk az első 7 órában a testtömeg 10%-nak megfelelő mennyiséget többszöri itatással biztosítani a borjúnak. Nagy problémát jelent, hogy sok telepen nem mérik a születési testtömeget, így nem tudják, hogy mennyi a maximálisan megitatható mennyiség. Nem célszerű ugyanazt a mennyiséget egyszerre odaadni egy 32kg-mal és egy 45 kg-mal született borjúnak. Továbbá a születési testtömegek ismerete jó visszajelzést adhat a szárazonálló és előkészítő csoportok takarmányozásáról.

A 3. ábrán láthatjuk az itatott mennyiség életteljesítményre gyakorolt hatását.

3. ábra A kolosztrum életteljesítményre gyakorolt hatása

A megfelelő hőmérséklet elérése az itatáskor nagyon fontos, mivel a tőgymelegnél alacsonyabb hőmérsékleten itatott kolosztrum emésztőszerv-rendszeri problémákhoz vezethet.

A megfelelő higiéniás körülmények nagyon fontosak, mivel szeretnénk, ha az itatott kolosztrum nem szennyeződne kórokozókkal, és így az aktív immunglobulinok szintje nem csökkenne. Amennyiben a kolosztrum szennyeződik, nem tudjuk, hogy a benne lévő immunglobulinok milyen arányban kötődnek a kórokozókhoz és így már nem a borjú védettségéhez járulnak hozzá. Bár jó minőségre engednek következtetni a mért értékek, mégsem lesz magas az aktív immunglobulinok szintje a kolosztrumban.

A kolosztrumszonda tisztaságára is ügyelni kell, hiszen a tápcsatornába kerülő baktériumok jelenléte negatív hatással lehet az immunglobulinok felszívódására.

Amennyiben nem használjuk fel azonnal a lefejt kolosztrumot, úgy azonnal le kell hűteni 4°C-ra, ugyanis az összcsíraszám rövid időn belül többszörösére emelkedik.

Amennyiben megfelelő kolosztrum-menedzsmentet alkalmaztunk az első órákban, a felnevelés során az itatás technológiájával igyekezni kell a borjú igényeit a lehető legjobban kiszolgálni.

Következő lépésként a kolosztrumitatás technológiájához igazodó itatási technológiát kell alkalmaznunk. Nem csak az átlag napi bevitt szárazanyag-szintet kell megfelelő értéken tartani, hanem a tejpótlóból, tejből megetetett napi szárazanyag-szintek eloszlásának is igazodnia kell a borjú igényeihez úgy, hogy a bendő fejlődésére serkentőleg hasson és elérjük a választáskori napi kb. 2 kg borjútáp-felvételt, megfelelő átlag napi testtömeg-gyarapodás mellett.

A víz itatásának kérdése is sokszor felmerül. Nem elegendő csak a nyári melegben vizet biztosítani, rendszeresen itatni borjainkat. Mindig szükségük van arra, hogy korlátozás nélkül hozzáférjenek tiszta vízhez, mivel korlátozás esetén csökkenni fog a felvett borjútáp mennyisége, ami lassítja a bendő fejlődését és választás után törést okozhat a fejlődésükben.

A jászolmenedzsment nem csak a teheneknél fontos! Szeretnénk elérni, hogy a borjak minél hamarabb elkezdjenek ismerkedni a szilárd takarmányokkal és lecsökkenthessük a ketrecben eltöltött napok számát, ezért fontos odafigyelni a vödrök tisztaságára és az előttük levő takarmány minőségére. Igyekezzünk elérni, hogy a borjak előtt, a vödrökben ne legyen berohadt, penészes takarmány, szennyezett ívóvíz, ami takarmány visszautasítást és egészségügyi problémákat okozhat.

A siker elérésének érdekében a körültekintő, fokozatos választás lefolytatása elengedhetetlen, mely során a stresszhatásokat igyekszünk minimalizálni. A legfontosabb, hogy a kiírt technológiát minden itatást végző dolgozó maradéktalanul tartsa be! Amennyiben ennek eleget tudunk tenni, célszerű lenne három lépésben csökkenteni az itatott mennyiséget, hét napos ciklusokban, az itatások számának megtartásával. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor két lépésben, az öt-hét napos ciklust figyelembe véve is lecsökkenthetjük az itatott tej, tejpótló mennyiségét. Az oldat koncentrációját ne változtassuk meg. Figyeljünk rá, hogy a borjaknak sikerült-e megkétszerezni a születési testtömegüket a választásig, és elegendő szilárd takarmányt fogyasztanak-e. A fokozatos és többlépcsős választással a választás utáni időszakban észlelhető gyarapodás-visszaesést kerülhetjük el. Sokszor felmerül a szilárd takarmány változtatásának kérdése is. Ne ilyenkor váltsunk takarmányt, mivel a választás során ért stresszhatások leküzdéséhez a borjaknak szüksége van jól emészthető, magas minőségű takarmányokra.

Csoportba kerülés során figyeljünk arra, hogy az itatók könnyen megközelíthetők, rendszeresen tisztítottak legyenek, továbbá a borjak könnyen megtanulják a használatukat. A jászolhossz elegendő kell, hogy legyen ahhoz, hogy a szociális rangsorban hátrébb helyet foglaló egyedek takarmány-felvételét se korlátozzuk és elegendő takarmányt (ad libitum) biztosítsunk számukra.

A tartósan 1-2%-os kikerülési index eléréséhez nagyban hozzájárulnak a megfelelő vakcinázási protokollok is a megfelelő gondoskodás mellett. A tehenek vakcinázásával védhetjük a magzatot (BVD- perzisztensen fertőző borjak keletkezésének megelőzése és hozzájárulunk az újszülött borjú védettségéhet), a kolosztrum itatásával a (Rotavírus, Coronavírus, E. Coli baktérium) az újszülött borjút. Majd a maternális immunitás elmúltával a borjú vakcinázásával védekezhetünk.  Mindemellett a teljeskörű vakcinázási védelem az általános immunrendszerre is jó hatással van.

Ezen adatok ismeretében és a gyors technológiai, genetikai előrehaladás, megfelelő borjú menedzsment segítségével, a jó gazda gondosságával már könnyedén megfelelhetünk a jelen kor borjúnevelés terén nyújtott kihívásainak a későbbi nagyobb profit érdekében.